SZÁRÍTÓGÉP javítása új vagy felújított alkatrészekkel.Programkapcsolók,elektronikák felújítása,programok újraírása.Szimeringek, cseréje.Fűtőtest,érintésvédelem bevizsgálása.Gépek üzembe helyezése.
Helyszínen nem javítható gépek díjmentes elszállítása.
JAVÍTÁS FÉL ÉV GARANCIÁVAL
Helyszíni javítási terület:Győr és vonzáskörzete.
A szárítógéppel probléma van ha folyat,égett szaga,vagy erös hangja van. VESZÉLYES lehet ha a gép csip,vagy ráz,ezekben az esetekben azonnal hivjon szakembert,ne folytassa a szárítást!!!!
Szárítógépek működési elve
A háztartási ruhaszárító gép a kimosott ruhanemű egyszerű és gyors szárítására szolgál. A készülék forgódobos rendszerű, a vízszintestengely-elrendezésű dobot és a szárító ventilátort egy aszinkronmotor hajtja. A ruha szárítása felmelegített levegő segítségével történik, melyet a ventilátor a dobban lévő ruhán átfúj. A kifúvott, vízpárával telített meleg levegő távozása szerint 3 csoportot különböztetünk meg:
– A meleg, párás levegő vagy a környezetbe távozik, vagy egy csövön keresztül a külső térbe – ilyen készülékeknél ki kell alakítani egy levegőelvezető rendszert a külső tér felé.
– A meleg, párás levegőt egy vízkondenzátor lecsapatja, és ez a lecsapatást végző hideg vízzel együtt a lefolyóba távozik. A gépet be kell kötni a normál vízhálózatba, ahonnét a lecsapatáshoz szükséges hűtővizet nyeri és be kell kötni a lefolyóba, ahová a lecsapatott víz távozik.
– Légkondenzátoros páralecsapatási rendszer. A gép két ventilátorrendszerrel van felszerelve, az egyik a meleg levegőt fújja át a szárítandó ruhán, a másik a kondenzátort hűti hideg levegővel. A lecsapódó pára a gép aljában egy tartályba kerül, ahonnét egy vízszivattyú egy tárolótartályba szivattyúzza, amit minden szárítás után egyszerűen ki kell üríteni.
A gépi szárítás előnye a hagyományos, szabadban történő szárítással szemben, hogy míg a szabadban száradó ruhában a párolgás után visszamaradó sók, ásványi anyagok stb. megszilárdulásával a ruha kemény marad, addig a gépi szárításnál, ahol a ruha a forgó dobban egy állandó reverzáló mozgásnak van kitéve, sokkal puhább, lágyabb lesz. A ruha szárítási foka szerint 3 fokozatot különböztetünk meg:
– Szekrényszáraz ruha: a szárítás után a ruhát azonnal el lehet rakni.
– Vasalási nedves ruha: a vasalást igénylő ruhákban annyi nedvesség marad, ami a vasaláshoz szükséges.
– Mángorlási nedves ruha: a mángorlást igénylő ruhákban annyi nedvesség marad, ami a mángorláshoz szükséges.
Az 5.18. ábrán láthatóan a „4” beáramló levegő, amit a ventilátor szívó oldala beszív, nyomó oldala pedig átfúj a fűtőtesten (1), ott felmelegszik és beáramlik a dobba. A dobban a felmelegedett levegő nedvességet vesz fel a nyirkos ruhából. Átáramlik az ide elhelyezett szűrőn, ahol a ruhából távozó szöszök fennakadnak, majd a kifúvó rendszeren a szabad térbe vagy az ide szerelt kivezető csövön a külső térbe távozik. A gép szerkezeti elemei:
Ventilátor és meghajtómotor feladatra egy 2 vagy 4 pólusú aszinkronmotort használnak, melynek mindkét tengelyvégét kivezették. Az egyik tengelyvégre rögzítik a ventilátor járókerekét, a másikra a dob meghajtó rendszerének ékszíjtárcsáját. A dobot általában lapos, több-bordás PolyV ékszíjjal hajtják meg egy szíjfeszítő közbeiktatásával közvetlenül a dob palástján, tehát a dobon lévő ékszíjtárcsa nélkül.
Fűtőelem. A levegő felmelegítésére szolgáló fűtőtest úgy van kialakítva, hogy valamilyen ellenálláshuzalból kialakított szabad fűtőtest porcelánszigetelőkre van felfüggesztve, ezáltal a levegő szabadon átáramolhat rajta. Átlagos teljesítményfelvétele 2–3 kW, ami általában megosztottan van kialakítva, hogy a teljesítmény csökkenthető legyen. A fűtőtestet felizzás elleni védelemmel szerelték fel, mely akkor lép működésbe, ha a ventilátor meghibásodás miatt megáll és nincs hűtő légáramlat.
A szárítódob a szárítógép legfontosabb alkatrésze. Ez fogadja magába a 4–5 kg szárítandó ruhát. Szárítás alatti fordulatszáma kb. 50/min. Anyaga rozsdamentes acél, ritkán műanyag. A forgás központossága miatt elöl és hátul csapágyazni kell, ugyanakkor elöl egy nagy nyílást nyitva kell hagyni, ahol a szárítandó ruhát betesszük. Ezért a dob hátsó fele általában a középpontban csapágyazva van, az első fele egy kb. 30–35 cm-es nyílás körül görgőkön forog. A normál szárítógép palástjának külső mérete 60 cm széles, 60 cm mély és 85 cm magas. A dobot úgy alakítják ki, hogy e befoglaló méretet minél jobban kihasználja, ezért a dob átmérője kb. 58 cm, mélysége szintén 58 cm. Ebből adódóan a dob térfogata kb. 150 l is lehet. Ez azért szükséges, mert minél nagyobb térben történik a szárítás, annál inkább ki tudjuk zárni az esetleges nem kívánt gyűrődéseket.
A szárítási program vezérlését, mint az automata mosógépben, egy programkapcsoló végzi. A legegyszerűbb szárítógépekben e programkapcsoló szerepét egy egyszerű időkapcsoló látja el. Az időkapcsoló felhúzásával (max. 120 min) a szárítóprogram kezdetét veszi, tehát a ventilátor működni kezd, egyben a dobot is forgatja, fűteni kezd a fűtőtest. A szárítási idő leteltével az utolsó 10 percben a fűtés kikapcsol, ezáltal a ruha lehűl és kevésbé hajlamos a gyűrődésre. Bonyolultabb gépeknél a szárítási program közben a dob forgási irányát időnként megváltoztatják egy rövid időre, ez szintén a gyűrődés elkerülését szolgálja.
A drágább gépeknél a programvezérlést felszerelik egy elektronikus nedvességmérő szerkezettel, mely feleslegessé teszi az időkapcsolót, így a gép automatikusan megáll, ha a kívánt szárazsági fokot elérte. Természetesen minden készüléket felszerelnek szárításihőmérséklet-választó kapcsolóval, ami az éppen szárított ruhának leginkább megfelelő (45 °C vagy 65 °C).
Kondenzációs szárítógép
A kondenzációs szárítógép a légkifúvásos szárítógép továbbfejlesztett változata (5.19. ábra). Az ilyen szárítógéphez nem kell párás levegőt elvezető csövet alkalmazni.
Az ábrán látható kondenzációs szárítógép működési elvének lényege egy beépített hőcserélő, valamint 2 db ventilátor. Az egyik ventilátor az előzőekben ismertetettek szerint a meleg levegőt befújja a dobtérbe, ahonnét a szűrőn keresztül kilép a párás levegő és áthalad egy hőcserélőn. A hőcserélő túlsó oldalát egy hűtőventilátor hűti, ezáltal a hideg felületű hőcserélő lemezen a meleg, párás, szárítótérből kilépő levegő lecsapódik és vízelvezető csatornákon keresztül egy alsó víz tároló térbe gyűlik össze. Ebből a térből a tartályürítő pumpa a felső víztartályba nyomja a vizet, mely onnan a szárítási folyamat végeztével összegyűlve egyszerűen kiönthető.
A légkifúvással működő szárítógépeknél ismertetett elemek kibővülnek a következőkkel:
A hőcserélő egy saválló, hullámos felületűre hajtogatott lemezből álló doboz, amely karbantartáskor a gép alsó részéből egyszerűen kiemelhető és tisztítható. A kondenzátordoboz egyik oldalán a nedves, párás levegő áramlik, ez az oldal felmelegszik, a másik oldalon a hűtőventilátor hideg levegőt fúj rá, ezért a párás levegő lecsapódik és a kialakított csatornákon az alsó víztartályba folyik.
A hőcserélőn lecsapódó víz kondenzvíztartályba folyik, amely a szárítógép aljában helyezkedik el. Innen a beépített elektromos szivattyú a felső víztartályba pumpálja. A program végeztével a felső víztartály kihúzható és kiürítendő. Olyan gépeknél, amelyek a lefolyó közelében üzemelnek vagy automata mosógép felett vannak elhelyezve (toronykialakítás) lehetőség van arra, hogy az elektromos szivattyú a kondenzvizet egyenesen a lefolyóba ürítse.
A kondenzációs szárító úgy van kialakítva, hogy általában egyetlen üzemi kondenzátoros aszinkronmotor 3 funkciót lát el. A tengely egyik végére a kondenzátort hűtő ventilátor járókerekét szerelték fel, valamint a dobot meghajtó ékszíjtárcsát. A tengely másik végére pedig a szárító ventilátor járókerekét. A program úgy vezérli a motort, hogy bizonyos ciklusonként, kb. 2–3 percenként, egy rövid irányváltó szakaszt iktat be (a ruha átrendezése miatt). E szakasz alatt a ventilátorok természetesen ellenkező irányba forognak, de ennek a rövid időtartam miatt (5–10 s) nincs jelentősége.
A szárítógépekben egy szűrő szita található, amely a szárítás során keletkező szöszöket gyűjti össze. Minden szárítás után ki kell tisztítani! Igen eltömődött szűrők a készülék tönkremenetelét, esetleg kigyulladását okozhatják. A légkondenzátoros készülékeknél minden szárítás után ki kell üríteni a vízgyűjtő tartályt és kb. félévente kivenni a kondenzátort, majd alaposan megtisztítani. Háziasszonyok körében elterjedt nézet, hogy a kondenzátoros gépek víztartályában desztillált víz keletkezik, és ezt pl. gőzölős vasalók működtetésére használják. Ez a víz rendkívül sok lerakódott szennyezést tartalmaz, ami a vasalókat eltömíti.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
